Oh, Syrah, miért vagy te Shiraz? – A két névre hallgató, ezerarcú kékszőlő
Talán nincs még egy olyan rejtélyekkel átszőtt múltú szőlőfajta, mint a syrah. Vagy shiraz. Na, igen, akkor most melyik is? És tényleg Perzsiából hozták a lovagok Európába vagy ez csak mendemonda? Mi jellemző egy ausztrál vagy akár villányi tételre és miben más egy francia? És miért remek jó móka különböző syrah-kat kóstolni?
Ismerjétek meg a történetét és erényeit ennek a csodálatos kékszőlőfajtának, amelynek az eredetét DNS-sel vizsgálták, hogy pont kerülhessen egy régre visszanyúló talány végére.
Anya csak egy van. De ki az?
Sokáig izgalmasabbnál izgalmasabb találgatások keringtek arról, honnan is származik a syrah. Legalább három teória látott napvilágot az eredettörténetével kapcsolatban. Az egyik szerint a szicíliai Szürakúzából ered, ahonnan a rómaiak vitték messzi földre, de ez az elképzelés tévesnek bizonyult. Amikor én annak idején beleszerettem a syrah-ba, még tartotta magát a perzsa származásról szóló elmélet, vagyis hogy a mai Irán területén született és erre utal másik elnevezése, a shiraz is. Eszerint szülőföldje Perzsia, ahonnan a keresztes lovagok hozták Európába. Romantikusan hangzik, de ez a tetszetős legenda sem állta ki a tudomány próbáját, ugyanis egy komplett genetikai vizsgálat végül a kilencvenes évek végén igazolta, kik a szülei és honnan ered. Története a 18. században kezdődött és mára elfogadott tény, hogy Dél-Kelet-Franciaország a syrah bölcsője, ahol még napjainkban is főfajtának számít. Szülei pedig a mondeuse blanche és a dureza, de ősei között megtalálható a pinot noir is.
Syrah-val a Föld körül
Ezzel a kékszőlőfajtával azonban a világ számos pontján találkozhatunk. Franciaországból indult tehát hódító útjára és igencsak messzire jutott: második hazája Ausztrália. Az 1830-as években került franciahonból Ausztráliába, ahol az első szőlővesszőket James Busby ültette, aki az „ausztrál szőlőtermesztés atyjaként” vonult be a bortörténelembe. Neki köszönhetően napjainkra Ausztrália a második legnagyobb shiraz termelő országgá vált (a termelés 40 százalékát ez a kékszőlőfajta adja). Az első nyilván Franciaország. Ám a világkörüli út itt még mindig nem ért véget, hiszen Svájcban, Toszkánában, Portugáliában, Spanyolországban, de Kaliforniában, Washingtonban, sőt Dél-Afrikában, Chilében és Új-Zélandon is szívesen termesztik.
Általánosságban elmondható róla, hogy bogyója kicsi, színe sötétkék, héja közepesen vastag, húsa puha, lédús. Magas tannin tartalmú szőlőfajta, melynek tőkéje erőteljes és hosszú életű. Nagyon intenzív a színe és aromatikáját a feketeribizlis jegyek uralják. Nekem pont azért a nagy kedvencem (a cabernet sauvignon mellett), mert kifejezetten testes bort adó szőlőfajta, és ez az, amit én a vörösborokban keresek. Nagy mennyiségben tartalmaz színező- és cserzőanyagokat, ezért alkalmas tölgyfahordóban való érlelésre. Kiváló partner házasításokhoz, de fajtaborként is igen gyakori.
És a másik nagyon izgalmas kérdést a végére hagytam:
Szólíts a nevemen
Oké, de melyiken? Syrah vagy shiraz? Nos, ez egy és ugyanaz, annyival kiegészítve, hogy az Óvilágban a syrah, míg az Újvilágban a shiraz elnevezés a jellemző. De óvatosan: ez nem kőbe vésett szabály, kivételek ugyanis itt is lehetnek! Mint ahogyan azt is még mindig homály fedi, miként lett a syrah-ból Ausztráliában shiraz. Vajon az első ültetvények téves címkézése vagy a markáns ausztrál akcentus miatt? Esetleg más áll a dolog hátterében? Egyelőre ez egy újabb felfedezésre váró elem, a lényeg viszont, hogy ugyanarról a szőlőfajtáról van szó, még ha különböző klónjai és változatai léteznek is világszerte.
|
Hazai dűlőkön Magyarországon inkább syrah néven találjátok. Először az Egri és a Soproni borvidék fedezte fel magának ezt a szőlőfajtát. Gál Tibor az első syrah terméséből bikavért alkotott, Franz Weninger 2009-es syrah-ja pedig az egyik legismertebb német Master Sommelier-től a „must buy” minősítést kapta. Sopronon és Egeren kívül különböző karakterrel ugyan, de Szekszárdon, Villányban, sőt akár Somlón is kóstolhatunk isteni tételeket. Én azért is becsülöm annyira – többek között –, mert idehaza nem tucatfajta, viszonylag kevés terem belőle, és jó shirazt inni itthon hatalmas élményt jelent. Míg 2000 és 2010 között a második legtöbbet telepített kékszőlő volt a világon, Magyarországon mindössze 210 hektáron termesztik. |
A használt név a stílusra is utalhat, tehát hogy milyen karakterű borok készülnek belőle. Hűvös klímán a szőlő nem érik be teljesen, a sav- és a tannintartalom nagyon magas lehet, ezért a már említett feketeribizlin kívül a fűszeres, borsos, mentás karakter dominál a borban, és gyakran szépen mutatja a termőhelyi jelleget is (syrah). Mediterrán éghajlaton viszont a nagyobb test a jellemző magasabb alkohollal, lágy tanninnal és lekváros, dzsemes stílusjegyekkel. A feketebogyós gyümölcsösséget, a szedres, áfonyás jelleget találjuk inkább benne, némi feketecsokis, füstös „beütéssel”, egy kis likőrös, ánizsos aromával (shiraz).
Azonban előfordul, hogy a borászok például marketing megfontolásokból a termőterülettől függetlenül szabadon játszanak a nevekkel – csak hogy még nehezebb legyen kiigazodni. De ez nem baj, játsszunk mi is! Szerintem már ez önmagában nagyon izgalmassá teszi a syrah-t (vagy a shirazt, ugyebár), érdemes tehát különböző helyekről származó tételeket kóstolni és összehasonlítgatni egymással. Figyeljetek a borok összetett illatára is, hiszen a rózsasziromtól a fahéjon át a csokoládéig sok-sok réteg felfedezhető benne.
Kellemes felfedezést, jó játékot kívánok!
Szerző: Rácz Laura Rebecca
Forrás:
https://www.boraszportal.hu/borvilag/syrah-vagy-shiraz-van-egyaltalan-kulonbseg-6415
https://vinoport.hu/eleterzes/tiz-tudnivalo-a-syrah-szolofajtarol/959
https://www.vivino.com/wine-news/how-syrah-became-shiraz–a-short-history
