Irány Villány! – A legdélebbi boros vonzerő
Villány. Egy szó, amely azok számára is a borászatot, a bort, a szőlőt juttatja eszébe, akik csak hobbi szinten hódolnak a borkóstolásnak. Utazzunk képzeletben ide a szavak segítségével, hogy kedvet csináljunk egy valódi villányi bortúrához.
Villány. Az ország legdélebbi borvidéke. A Dunántúl déli részén, Baranya megyében található Villányi-hegység lankái adnak otthont azoknak a dűlőknek, ahol a Villányi szőlőszemek gondos munkával kerülnek folyékony formában palackozásra. A Villányi borvidék évszázadok tudatos szőlészeti, borászati kultúrájának köszönhetően vált híressé. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni és ellátogatni:
- Günzer Családi Birtok: A szőlőtermesztés és borkészítés generációk óta a család életének fontos tényezője. Kezdetben kisebb, majd ma már 25 hektáros területükön érlelik a gyümölcsöt, hogy abból akár 200 ezer palackot is előállíthassanak.
- Vylyan Pincészet: A bor minőségét a szőlőszemek adják, amely függ a természet erejétől, az emberi gondoskodástól, a megfelelő gondoskodástól. A bor összetartó erő, amely még a művészetekre is hatással van.
- Gere Attila Pincészete: A hét generáción átívelő, kezdeti kísérletekből mára már 70 hektáros birtokká, a család minden tagját érintő vállalkozássá nőtte ki magát. A hagyományok közvetítésével viszik tovább a szőlőtermesztést és borászkodást.
- Mokos Pincészet: Eddig három generációt hódított meg a bor szeretete. A Palkonyán és Villánykövesden történő szőlőtermesztés eredménye az évi körülbelül 100 ezer palack előállítása. A gyümölcsborok hazánkban még kevésbé ismertek, de a céljuk, hogy ez megváltozzon.
Ősi hagyományok
Szőlőtermesztéssel már a római korban foglalkoztak a helyiek. A tatárok hiába hagytak maguk után pusztítást, a szőlőket nem irtották ki. Sőt, a törökök uralma ideje alatt is megmaradt a szőlőtermesztés annak ellenére, hogy Villány teljesen elpusztult. A környező települések lakói művelték tovább a szőlőterületeket. A betelepülő rácok és szlovákok pedig nemcsak tovább folytatták a szőlők gondozását, de újabb fajtákat is behoztak a vidékre. A kadarka ekkor került Villányba és a rácok telepítették a kékportót is. Mint a legtöbb hazai borvidéken, Villányban is pusztított a filoxéra, de mára az amerikai tövek átoltásával újjáéledt a bortermelés.
Szakértelem és adottságok
Napjainkban 2500 hektáron termelnek szőlőt a Villányi Borvidéken. Minőségi, jellegzetes, nemcsak idehaza, de külföldön is ismert és elismert nedűket ad ez a táj. A területen az összes telepített szőlő 80%-a kékszőlő: elsősorban a Bordoux-i fajták (mind a cabernet savignon, a cabernet franc és a merlot) valamint a portugieser, a kadarka és a kékfrankos a legjellemzőbbek. Nemcsak a hozzáértés, de a természet ereje is segít abban, hogy kiváló nedű kerüljön a palackokba, majd a fogyasztók poharába. A tengeri üledékes mészkövön kialakult agyagos és löszös talaj, valamint a mediterrán éghajlat együttes hatásának köszönhető, hogy ország- és világszerte is híressé váltak a villányi markáns vörösborok.
Látnivalók a borvidéken
A borvidéken járva mindenképp érdemes pillantást vetni a falvak közelében található pincesorokra. Ha a kultúra is érdekel bennünket, akkor a Villánykövesdi Műemléki Pincesor meglátogatása kötelező eleme egy villányi látogatásnak. A borkóstolás az ízekről szól, de ha a történetükre is kíváncsiak vagyunk, akkor a Villányi Bormúzeum kiállításai szolgálhatnak olyan információkkal, amelyek ismertetik a szőlőtermesztés és a borászat múltját, jelenét. A kultúránál és a borvidéknél maradva a Siklósi vár kihagyhatatlan látványossága a vidéknek, ahogyan érdemes felkeresni a Nagyharsányi Szoborparkot is. Nemcsak kulináris élményekkel gazdagodhatunk: ha szeretjük a természet közelségét, a Templom-hegy és a Fekete-hegy kiváló turistaútvonal gyalogosan vagy kerékpárra pattanva is.
Szerző: Rónai Márta
