„Nálunk egy „normál” kóstoló is dűlőtúra, csak a föld alatt” – Interjú Jójárt Gergővel, a Holdvölgy Birtok igazgatójával
Ha bárhol meghalljuk a Tokaji borvidék nevet, úgy gondolom, hogy sokunknak a tokaji aszú, furmint és muskotályos ugrik be. Nem véletlenül. Talán az egyik legkülönlegesebb borvidékünk: kevés fajtája, viszonylag kisebb területe miatt a többi hazai borvidékünktől szinte teljesen különbözik. Szintén különlegessége, hogy egyben a legrégebbi borvidékünk. Magyarország északkeleti részén található a Zempléni-hegységnél. 2002 óta az UNESCO Világörökség részét képezi. S, hogy mennyire híres?! Kevesen tudják, de még Goethe: Faust című művében is szerepel: „Mefiszto: Azonnal kap kegyed/Egy pohár tokajit…”
Jójárt Gergővel, a Holdvölgy Birtok igazgatójával beszélgettem. A középbirtok sok-sok meglepetéssel és élménnyel várja a látogatókat Mádon.
Mesélj kicsit magadról, hogy kerültél a borászati vonalra?
A családnak gyerekkoromban is volt szőlője, részt vettem több szüreten is, de alapvetően nem erre készültem. Én marketingmenedzsment szakirányon végeztem az egyetemen, közgazdász-gazdálkodási szakon és tulajdonképpen diplomadolgozatot mentem el írni a Vylyan Pincészethez: ott felajánlottak egy pozíciót, így ott is maradtam 5 évig, innen kerültem át Tokajba. Az élet hozta: közel kerültem a borokhoz, beleszerettem és ez lett a hivatásom.
Miért pont Tokaj? Mi vonzott ide? Hisz, ha jól tudom, a Villányi borvidék közeléből származol. Hogy-hogy váltottál?
Az ember ízlésvilága időszakonként változik: valakinek radikálisan. Ez nem azt jelenti, hogy most már nem fogyasztok vörösbort, mert ugyanúgy megmaradt a szeretete. De Tokajból, úgy gondolom, a világon egyetlenegy van: nem csak a tokaji édesborok, de a szárazak is a világ bármelyik borvidékével nemhogy felveszik a versenyt, hanem sok esetben magasabb szintet is képviselnek. Így nem volt kérdés, hogyha ebben a hivatásban komolyan gondolkodom, akkor melyik borvidéken képzelem el hosszabb távon a munkám.
Számodra mi Tokaj különlegessége, védjegye?
Hmm… Ez egy elég komplex kérdés. Alapvetően a világ első zárt borvidékéről beszélünk, az édes borkészítés tradíciója több mint 600 évre, a szőlőterületek klasszifikációja 1737-ig nyúlik vissza. A borvidék édes borai méltán vívták ki maguknak a világhírnevet! Királyok, királynők és a világ legnagyobb művészei hódoltak és hajtottak fejet a természet és ember közös munkájának eredménye előtt. A történelmi tradíciók, a szőlőtermesztési-borkészítési hagyományok és ezeknek a modern szemléletben való kidolgozása, úgy gondolom, már önmagában megadja az esszenciáját a borvidéknek.
Mit jelent Tokaj a borokban? Mik a domináns fajták?
Hat szőlőfajta dominál. Egyrészt az ősi magyar fajták: a furmint, a hárslevelű és a kövérszőlő. Másrészt a sárga muskotály, amely egy világfajta és új otthonra talált a borvidéken. És van két keresztezés: a zéta és a kabar. Mind a kettő a Bouvier osztrák fajtára ráoltva, két fő fajtából alakult. A Bouvier-furmintból lett a zéta, a Bouvier-hárslevelűből pedig a kabar. Százalékos arányban úgy néz ki, hogy a furmint 60%-kal dominálja a borvidéket, 20% a hárslevelű, 10% a sárga muskotály, a zéta körülbelül 7% lehet, 1,5% a kabar, nagyjából szerintem 0,5 % a kövérszőlő és kb. 1%-ot tehetnek ki az idegen fajok, amelyeket nem lehet „Tokaji” név alatt forgalomba hozni.
A klímaváltozás mennyire volt hatással a tokaji fajtákra, a borvidékre? A gazdálkodásban jelentett bármiféle változtatást?
Szőlészeti szempontból folyamatos alkalmazkodás jellemzi az elmúlt évtizedet. A klímaváltozás egyértelműen érezteti hatását: ha csapadékos év van, akkor nagyon csapadékos, ha forró év van, akkor nagyon forró. A kiegyensúlyozottabb éveket pedig sok esetben jég tizedeli vagy özönvíz-szerű esőzések, erős széllel. Nézzük példaként a 2021-es évet: hűvösen indult, 3 héttel csúszásban volt a szőlő még virágzásban is, ebből 1-1,5 hetet lefaragott a forró nyári időszak végére, de most az ősz 2 héttel korábban érkezett. A szüret így biztosan minimum 3 hetet csúszik az 50 éves átlaghoz képest. Nyilván, amit emberileg lehet, azt megtesszük a szőlő növény mellett, hogy a lehető legjobb minőségű termést tudjuk majd leszüretelni. De minden év egy új kihívás, fel kell venni a kesztyűt!
Napjainkban – részben pont a klímaváltozás miatt – egyre nagyobb szerepet kapnak a biogazdálkodások és a környezettudatosság. Ti mekkora figyelmet fordítotok erre? Egyáltalán ekkora birtoknál van lehetőség rá?
Mi azért egy középbirtok vagyunk: 28 hektáron dolgozunk, 30 parcellában, 7 klasszifikált első osztályú dűlőben. Szőlészetileg az AKG programban (Agrár Környezetgazdálkodási Program – a szerk.) vagyunk benne. Folyamatos talajanalízis, levélvizsgálat van nálunk, de mi nem vagyunk BIO-k és nem is leszünk. Ha mindenki olyan szőlészeti tudással felvértezve állna neki a munkálatoknak, hogy egymásra tekintettel tudjunk lenni, akkor talán, de így a 100% BIO-ra való átállás egy ilyen szórt ültetvényrendszerrel nem járható. Használunk felszívódó anyagokat is, de kizárólag az AKG Programban engedélyezett szerekkel dolgozunk. Megadjuk a növénynek azt a célzott támogatást, adott kártevők ellen, amit tudunk.
Említetted a történelmi jelentőséget is. Ezáltal inkább a hagyományos, jól bevált, régi eljárásokat alkalmazzátok, akár a szőlészetben, akár a borászati munkálatok során, vagy „haladtok a korral”, és az újabb technológiákat helyezitek előtérbe?
Is-is, de azért támaszkodunk a szőlészeti és borkészítési múltra. Míg a magyar bortörvény 18 hónap érlelés után engedne egy hat puttonyos aszút forgalomba hozni, a Holdvölgy 8 év érlelés után viszi a kereskedelembe: amiből minimum 2 év hordó és a puttonyszámnak megfelelően 6 év palackos érlelés. Úgy gondoljuk, hogy a hagyományaink és a történelmünk is kötelez arra, hogy olyan borokat készítsünk, amelyek a világ bármely országában megállják a helyüket. Nem csak a királyok és királynők, hanem bárki asztalán. Így ehhez mérten igyekszünk a tradíciókra építve, de a legmodernebb technológiát a borkészítés szolgálatába állítani, és haladni előre, hogy egyre jobb minőséget tudjunk produkálni.
Korábban beszéltünk róla, hogy 28 hektáron gazdálkodtok. Terveztek-e a jövőben bővítéseket? Egyáltalán van-e rá lehetőség?
Az egész birtokközpont Mádon van és csak mádi termőterületeken gazdálkodunk. Ez biztosan nem fog változni. A névadó Holdvölgy-dűlőnkben, ha van szomszédos eladó parcella, akkor arra lehetőség szerint le szoktunk csapni, de 30 hektár fölé nem fog menni a birtokméret. Az egész borászat erre van kapacitálva: nálunk nem a mennyiségnövelés a cél. Csak saját szőlőt dolgozunk fel, nincs vásárolt alapanyagfeldolgozás, hanem a minőséget csiszoljuk. Nyilván, ahogy a kereslet egyre növekszik a termékekért, mivel többet nem tudunk előállítani, így árban lépegetünk felfelé, hogy szabályozzuk a piaci igényeket.
Az aktív pihenés kedvelőinek van lehetősége a pincelátogatáson kívül a dűlők bejárására, megtekintésére? Gyalog vagy személyautóval van erre mód?
Klasszikus dűlőbejárást csak a trezor tulajdonosainknak szoktunk tartani. Ezt főleg azért van így, mert nálunk egy „normál” kóstoló is dűlőtúra, csak a föld alatt. Az érlelő pincénk 1830 méter, 109 pinceág, három szinten terül el a modern borászati épület alatt. Egy átlagban 600 éves pincelabirintusról beszélünk. A kóstolóink úgy néznek ki, hogy a vendég végigköveti a szőlő útját a borkészítés állomásain: hol fogadjuk, hol erjesztjük, és utána, amikor a pincébe érünk, akkor mindenki kap egy térképet, amin kis aranyszínű pöttyökkel van jelölve, hogy hol kell megtalálni a borokat. Kóstolás közben mindig van a vendégekkel egy kísérő is a borászattól, aki mesél a birtokról, a borokról, a filozófiánkról és a pince történetéről egyaránt.
Zárásként kérdezném, hogy mit javasolsz a fiatalabb, „kezdő” borfogyasztó rétegnek, mi az, amit mindenképp látniuk, tapasztalniuk kell, ha Tokajban járnak?
Úgy gondolom, az élményekkel lesz mindenki gazdagabb. A borvidék mára egyre inkább épül ki, és egyre több olyan lehetőséget kínál, ahol töltődni lehet. Többek között egy nálunk eltöltött pincetúra is maradandó emlékké válhat. Itt megismerhetik a fiatalokra fókuszált bormárkánkat, a HOLD&HOLLO termékcsaládot is: egy gyöngyöző, egy száraz és egy édes házasításból áll, szilikon címkével ellátva. De nem csak borban rejt kincseket a vidék: egy hajókázás a Bodrogon, a sárospataki kalandpark meglátogatása, a fantasztikus várak vagy akár a Megyer-hegyi Tengerszem megtekintése mind más igényeket tud kielégíteni. Sőt, a most kiépülő bicikliutak miatt az aktív pihenésre vágyóknak is kiemelkedő célpontja lehet Tokaj.
Szerző: Nagy Lilla
Fotó: Holdvölgy Birtok
