Az Európát elárasztó hamis borok helyett válasszuk és védjük a hazait
Talán elsőre nem gondolnánk, de nem csak a ruha- és elektronikai-, de az élelmiszeriparban is jelentős károkat okoz a hamisítás. Ennek pedig számottevő részét a hamisított borok okozta keresletkiesés okozza. Nemzetközi becslések szerint a világban minden ötödik eladott bor hamis, a probléma pedig minden árkategóriát érint.
Erről tartott sajtótájékoztatót 2020. augusztus 10-én a Palack Borbárban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Pomázi Gyula, Sebestyén Csilla, nemzetközi borakadémikussal karöltve, aki a hazai borász szakmát képviselte a családi tulajdonú, szekszárdi Sebestyén Pincén keresztül, amelynek borait meg is kóstolhatták a résztvevők.
De térjünk vissza a riasztó tényekhez. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legutolsó jelentése szerint évente mintegy 800 milliárd forintjába (a bevétel 5%-a) kerül az európai borágazatnak a hamisítás. Ez pedig hazánkat is érinti: tavaly az Europol egy mobil irodát delegált hazánkba és egy összehangolt razzia sorozatban több mint 2 millió liter, nagyrészt borászati terméket találtak a szakemberek.
Pomázi Gyula hangsúlyozta, hogy a rendszeres ellenőrzések mellett az is fontos, hogy az ágazat tudatosan védje a borkészítés minden fázisát. Hazánkban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál több mint 10-féle oltalom kérhető egészen a szőlő fajtájától a boros címkéig a folyamat szinte bármely részére. Például a szőlőnél növényfajta-oltalom kérhető, de le lehet védetni a szőlőtermesztéshez és a borászati munkához használt berendezéseket, technológiákat, eljárásokat, maga a berendezés pedig önmagában használatiminta-oltalomban részesülhet. Emellett levédethető akár a palack speciális összetétele, előállítása, formája, a palackban levő bor, a palack töltése és lezárása, valamint bármilyen olyan újítás, amivel előre nem várt, meglepő hatást ér el a borász. De vannak borászok, akik nem csak a bor különlegességeinek védelmére fordítanak figyelmet. Az SZTNH-hoz bejelentett minták között szerepel dugóhúzó készlet, palacktartó tok, boros címke és talpaspoharat díszítő dekor elem is.
A boroknál különös jelentősége van az eredetmegjelölésnek ami a táj vagy helység neve, amelyet a meghatározott földrajzi területen termelt, feldogozott, illetve előállított olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. A másik gyakori jelzés borok esetében a földrajzi jelzés, ami valamely, egy bizonyos tájról vagy helységről származó olyan termék megjelölésére használható, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Csak hogy érthetőbb legyen: tokaji aszú csak Tokajról származhat, szekszárdi palackba pedig csak jól ellenőrzött, szekszárdi bor kerülhet.
A különböző oltalmak a borászatok számára a piacra lepéshez is elengedhetetlenek, hiszen értéket képviselnek a vállalatban és védik őket a hamisítóktól. Szerencsére a hazai borászok egyre inkább kezdik felismerni, hogy fontos az egyediségük védelme. Az SZTNH-hoz az utóbbi években átlagosan évente 150-180 olyan védjegybejelentést nyújtottak be, ahol az árujegyzékében a borok is szerepeltek, illetve a hegyközségek által benyújtott védjegybejelentések száma is 2018 óta intenzív növekedést mutat.
De mi fogyasztók is sokat tehetünk a borhamisítás ellen. Vásároljunk ellenőrzött kiskereskedelmi helyeken és étteremben járva is nyugodtan kérjük, hogy hozzák a palackot az asztalhoz és ott töltsék a bort a poharunkba.
hamis borok, hamis borok
Szerző és Fotó: Kocsis-M. Brigitta
