„Életemben nem éreztem még ennyi teremtő energiát magamban” – Bemutatkozik a The Vine HRVSTD for You – Blog | BorPortré

The_Vine_borito

„Életemben nem éreztem még ennyi teremtő energiát magamban”- Bemutatkozik a The Vine HRVSTD for You

Még csak egy éve működik a kézműves ökoborászat az Etyek-Budai borvidéken, de öt tételük máris palackban van, egy pedig érik. Varga Zsombort arról kérdeztük, hogy sikeres kommunikációs szakemberként hogyan vágott bele a borászkodásba – emellett a termékportfólióról és jövőbeli tervekről is mesélt.

Főállásban a Toyota és a Lexus PR és kommunikációs vezetője vagy: hogy néz ki egy napod azóta, hogy emellett egy saját borászatot is vezetsz?

Idényfüggő, de alapvetően korai keléssel indulnak a napok, most meg pláne, hogy a két karrier mellé becsatlakozott egy baba, így az éjszakai alvás is kevesebb lett. Ha halaszthatatlan teendő van a szőlőben, akkor azt még munka előtt elintézem. Elképesztően gyönyörűek itt a reggelek, fantasztikus az Öreghegyen köszönteni a napfelkeltét, nem érzem a fáradtságot – impulzust ad és lelkesít, hogy ott vagyok abban a környezetben. Nyáron este kilencig világos van, vissza tudok menni intézkedni, télen pedig egyébként is inkább pincemunkák vannak.

The_Vine (1)

A COVID miatt elmaradtak a céges- és magánutazásaim, ez adott több időt arra, hogy a borászattal tudjak foglalkozni, az anyagi erőforrásaimat és a szabadidőmet is ide allokáltam. Rugalmasabban vehettem ki a szabadságokat, ami jól jött, hiszen a szőlő nem vár meg: speciális év volt ez, a borászat legfontosabb alapjait most kellett lerakni, amit nem könnyített meg, hogy épp egy komoly lábtörésből épültem fel. Kérdés, hogy ha a világ visszatér a rendes kerékvágásba, akkor hogyan oldom majd meg a tökéletes időmenedzsmentet. Az a cél, hogy megtaláljam az egyensúlyt.

Mikor játszottál el először a gondolattal, hogy a meglévő karriered mellé egy másikat is felépítesz?

Elég későn kerültem közel a borok világához, annak ellenére, hogy édesapám hobbi szinten, de elég magas színvonalon borászkodott – sokat olvasott a témáról és tanult az öregektől. Ő is öltönyös üzletember volt, a Duna-Dráva Cement kereskedelmi igazgatójaként dolgozott. A munkakapcsolatai révén ismerkedett meg a Villányi borvidékkel, Beremenden vett egy szőlőt, aminek az év közbeni művelése ki volt adva, de a szüret és a bor már az ő territóriuma volt. A most divatos pét-nat készítésben például úttörő volt, a család nagy favoritja volt ez. Rengeteg emlékem van gyermekkori szüretekről, voltak impulzusok, de ezektől sokáig eltávolodtam.

A harmincas éveim elején éledt fel az érdeklődésem a borok iránt. Sokat utaztam – eddig hetvenhárom országba jutottam el–, sok helyen kóstoltam borokat, a munkámnak köszönhetően gyakran csúcsborászatokban. Ezek az élmények nyitottak kaput: rájöttem, hogy szeretnék valamit a saját kezemmel teremteni.

A szerző, Nádasi Eszter kóstolási élményei

Zöldbor: Az első kortynál a cikázás szó jut eszembe, olyan élénken vibrálnak az ízek és a savak. Az érzet nem egyszeri, a lágyabb illat után még nagyobb hatással van rám ez az élénkség, átütő frissesség. Igazán könnyű megidézni egy olyan nyári napot, amelynek kísérője ez az üdén trópusi íz. A kedvenc címkém is ez: a színesceruza készletek világoskékjére emlékeztet, amivel derűs eget és csillogó vízfelszínt rajzolnak.

Már az erre való felkészülés is nagy energiabefektetést igényelhetett, hiszen hazai és nemzetközi tanulmányokat is folytattál.

Harmincnyolc évesen végeztem el egy magyar szőlész-borász képzést, emellett a Wine & Spirits Education Trust (WSET) három szintjét teljesítettem, bár a harmadik szinten még vizsga előtt állok. Óriási szerencsém van tanárommal és mentorommal, Simonyi Zoltánnal, aki egy nemzetközi szinten is elismert szakember, és aki második édesapaként terelget és segít a borászatban. Elképesztő tapasztalata van. Ennek nagy szerepe van abban, hogy már első évünk után öt tételünk van palackban, egy pedig tartályban, finomseprő ágyon érik.

Mielőtt ezekre rátérünk, elmeséled, hogy milyen vágyak és szempontok vezettek, amikor helyet kerestél a borászatnak?

Eredetileg az Észak-Balatonban gondolkodtam, Nagyvázsonyban szerettem volna egy történelmi malmot felújítani, egy kis prémium hotel létrehozása volt a cél. De idővel rá kellett jönnöm, hogy munka mellett ez nem megoldható, mert csak oda másfél óra az út. A feleségemmel közben nagyon megszerettük Etyeket, gyakran jártunk ki, voltunk borkóstolókon, ismerkedtünk a borászokkal – az emberek, a mentalitás és a borok is rabul ejtettek bennünket. Néztük az Öreghegyet és mondogattuk, hogy ha nem a Balatonra készülnénk, akkor milyen jó lenne itt. Annyiszor elmondtuk ezt, hogy egyszer csak eljutottunk oda, hogy miért is ne, hiszen ez megvalósítható.

Nagyon megtetszett egy régi présházrom és a mögötte lévő szőlő, de nem árulták – már majdnem ajánlatot tettünk egy másik helyre, amikor munkaügyben arra jártam és megláttam az eladó táblát. A terület egy idős bácsié volt, aki az egészségügyi problémái miatt már nem tudta megvalósítani az itteni álmait. Megragadott, amikor elmesélte, hogy ő hogyan szeretett bele a helybe: minden be volt nőve, át kellett vágnia magát a növényzeten, és ahogy belépett, úgy érezte, hogy ez nem is borospince, hanem egy templom vagy kápolna. Tényleg gyönyörűek a pince adottságai, ez a borászat szíve, de az egész hely kisugárzása fantasztikus. Rengeteg munkánk volt és van is vele, a szellemiséget mindenképp megőrizzük a felújításkor, a régi épületet gyakorlatilag kőről kőre rakjuk újra, mintha várat építenénk. Kiköltöztünk Etyekre, most albérletben lakunk, de az a cél, hogy már idén nyáron felköltözzünk az Öreghegyre, hogy együtt lélegezhessünk a szőlővel.

A szerző, Nádasi Eszter kóstolási élményei

Eloquent: A birtokborra teljesen igaz, hogy más, mint a harsányabb és illatosabb cserszegi fűszeresek – akinek az az ízvilág már sok, de ismerkedne a fajtával, nyugodtan próbálja ki ebben a bianca házasításban, mert új élményhez fog jutni. A visszafogottabb stílust tükrözi a címke világosabb sárgája, ami a bor citrusos ízjegyeire is jól rezonál. Kóstolásakor egy hosszabb beszélgetés elegáns kísérője volt.

Milyen lehetőséget láttál a birtokon meglévő szőlőfajtákban?

Először szkeptikus voltam, főleg a fehér fajtákkal: cserszegi fűszeres és bianca, valamint pinot noir és vegyes kékszőlő tőkék vannak telepítve. A cserszegi alapvetően nem a szívemhez legközelebb álló fajta, számomra már túlzottan parfümös, de az illatosságát szépen lekerekítette a bianca. Elegáns házasítás lett, ezért is kapta az Eloquent nevet, ami ékesszólót jelent: így beszél ez a bor a birtokban rejlő lehetőségekről. Pár évig még biztosan marad a portfólióban. A birtokfejlesztés miatt meg kell majd újítani az ültetvényt, akkor ismét el fogok gondolkodni az átoltáson, és lesznek új telepítések is, számomra kedvesebb szőlőfajtákból.

Ezek mik?

Sauvignon blanc, chardonnay és semillon. A sauvignon és a semillon házasításából komoly csúcsborok születhetnek, az utóbbit kevesen termesztik Magyarországon. A pinot blanc és a pinot meunier telepítésén is gondolkodom: a borvidék jövője az eredetvédett pezsgő, ehhez alapbor fajtának ezeket tenném le.

The_Vine (2)

De már ebben az évben is bővítetted a portfóliót.

Igen, a bérelt területek szőlőjéből készült a Zöldbor nevű zöldveltelini, portugál vinho verde stílusban, emellett van szürkebarátunk is, francia Pinot Gris stílusban. Óriási sláger lett a sauvignon blanc gyöngyözőborunk, ez egy félédes, magas savakkal rendelkező tétel. Azért döntöttem úgy, hogy a szőlőből nem egy száraz, illatos, reduktív sauvignon blanc-t készítek, mert más borászatokban kóstolva mindig hallottam, hogy a vendégek szeretnének édes bort. Etyeken alig van ilyen, ebben piaci rést láttam. Érzem, hogy nagy büszkeségünk lesz a zöldveltelini-zenit házasításunk, ami egyelőre még nincs palackban: kései szüretelés, magas cukorral szedtük, így a mazsolás ízjegyek már kibontakoznak benne – viszont szárazra erjesztettük. Elég magas alkoholfoka lesz, fél éve érik finomseprő ágyon. Az egyik felét zempléni tölgyfahordóba fejtem majd, a másik marad saválló tartályban, a reduktív változatot és a kétfajta érlelés házasítását biztosan fogom palackozni.

Akkor tehát az álomtételek és a piaci rések együtt formálják a termékportfóliót.

Abszolút. Idén a tervek szerint már vörösbort is fogunk készíteni, de ehhez egy olyan módszerre volt szükségem, ami biztosítja azt, hogy ha én nem tudok a bor mellett lenni három óránként, akkor is tökéletes technikájú tétel készüljön. Simonyi Zoltán tanárom ezért fejlesztett ki egy speciális érlelő tartályt, amelynek a prototípusát a Zottel gyártja le – annyira megtetszett a cégnek a működési elv, hogy beveszik a portfólióba. Nálunk lesz ilyen először a világon, ami jól mutatja azt, hogy a borászat kis mérete nem zárja ki a csúcstechnológia használatát. A kézművesség az én olvasatomban akkor jelent tartalmat és értéket, ha az nem csak kifogás a kevésbé optimális módszerek használatára.

A vörösbor mellett terveim szerint idén belekezdünk az első hagyományos erjesztésű, palackban érlelt pezsgőnk elkészítésébe, így az első eredetvédett Etyeki Pezsgőnk 2024-ben jöhet ki. Összességében lesznek saját, csak ránk jellemző tételeink, de közben szeretnénk belesimulni a borvidék arculatába is: ehhez kell a hagyományos erjesztésű pezsgő, a száraz sauvignon blanc, és szeretnék majd finomseprő ágyon sokáig érlelt nagytestű chardonnayt és elegáns Pinot Noir vörösbort is.

A szerző, Nádasi Eszter kóstolási élményei

More Than Words: Nagyon közel áll hozzám a sauvignon blanc – száraz, reduktív formában. Ezért is volt élmény felfedezni, hogy milyen arca van még ennek a fajtának: a félédes gyöngyözőbort jó szívvel ajánlom azoknak a kísérletezni vágyóknak is, akik alapvetően nem kalandoznak az édesebb borok világában.

Mi az, amit a kommunikációs karrieredből hasznosítani tudsz a borászatban?

A multis tapasztalatot mindenképpen: sokat kommunikálok, számtalan helyen kellett már adaptálódnom, ami adott egy nagy nyitottságot és alázatot. Ez kellett ahhoz, hogy a borvidékre megérkezve a tisztelet megadásával kezdjek el dolgozni a helyi borászokkal, akik már letettek valamit az asztalra és képviselnek bizonyos értékeket. Emellett tudatosan építettem a borászat koncepcióját, vízióját, értékeit. Segítettek a szakmai ismeretségek is, mert ezeken keresztül olyan megjelenési lehetőségekhez jutottunk, amihez kezdő borászatként nehéz. A kommunikációs tudásomat, stratégiaépítési tapasztalatomat és a kapcsolati tőkémet igyekszem a borvidék szolgálatába állítani, bár eleve erős az itteni kommunikáció, de van olyan terület, amihez úgy érzem, hozzá tudok tenni.

The_Vine (3)

Hogyan született meg a The Vine HRVSTD for You név?

A Varga Pincészet foglalt, így a saját nevem nem volt opció. Az utazások mellett a történelem és a kultúrák szerelmese vagyok, voltak történelmi ihletésű elképzeléseim. Zsámbék közelében, igazából Tinnye határában, a Nyerges-hegyen fekszenek Aynard várának csaknem teljesen elpusztult romjai, amely a III. Béla király feleségét, Antiochiai Chatillon Annát a Szentföldről hazánkba kísérő lovagról kapta a nevét. Ennek viszonylagos közelsége miatt, egyben adózva a keresztes hadjáratok története iránti szenvedélyes érdeklődésemnek, a Chateau D’Aynard volt az egyik elképzelés a borászat nevére, de rájöttem, hogy másoknak ez nem biztos, hogy túl sokatmondó.

A végül kiválasztott név történetéhez hozzátartozik, hogy az eredeti ütemtervünk fordított volt: először a minihotelt szerettük volna létrehozni, ennek a neve lett volna a The Vine, utalva arra, hogy a szőlőültetvények szívében kapott helyet, a borászat később jött volna emellé. A The Vine HRVSTD for You azt jelenti, hogy szőlőtőke neked szüretelve – ez arra utal, hogy jó szívvel szüretelünk annak, aki betér hozzánk, vásárol tőlünk, később pedig vállaljuk majd kvázi közösségi borászatként magánszemélyek, cégek saját borának elkészítését, az általuk megálmodott fajtából és stílusban. Ezzel a névvel a külföldi vendégkört könnyebben meg lehet szólítani. A közösségi médiafelületeken már hat kontinensről követnek bennünket, – három kontinensről már vásároltak is tőlünk–, sokakat az utazásaim során ismertem meg. Etyekben turisztikai szempontból hatalmas potenciál van Budapest közelsége miatt, a Korda Filmstúdióba is rendszeresen jönnek nemzetközi stábok. Jó lehetőség ez megmutatni a borainkat és a borvidéket, és a látogatókat arra is lehet motiválni, hogy fedezzék fel az ország többi borvidékét is.

A szerző, Nádasi Eszter kóstolási élményei

Take It Easy: Egy rozé, ami tényleg hozza azt a gyümölcsösséget, amelyet a bor leírása ígér: pontosan azok a pirosbogyós gyümölcsök érezhetők az ízében, amelyek a címkén fel vannak sorolva. A játékos, kicsit tutti-fruttis, kicsit gyümölcsfagyira emlékeztető címke teli találat hozzá.

A vizuális elemekkel kapcsolatban azzal kezdeném, hogy nagyon tetszik a címkék színvilága. 

Köszönöm. Az egyszerűség és a letisztultság volt a cél: a logó azt mutatja, hogy hogyan fog kinézni az épület homlokzata a felújítás végén. Az egyszerű vizualizáció miatt játszhattunk a színekkel, olyanokat választottunk, amelyek vidámságot sugallnak és a bor stílusára is utalnak. Bizonyos szőlőfajtákhoz vannak standardan asszociált színek, mi ezekhez bátrabban nyúltunk. Azért is szeretek ránézni a borsorunkra, mert jól mutat. Az 50 feletti korosztálytól értek kritikák is, de a fiatalabbak jellemzően odavannak a designért.

Minden ünnepre – például Valentin-napra és Nőnapra is – készültetek borcsomaggal, ezekbe többek között sajt, sonka és zakuszka is került már. Honnan jött az ötlet, hogy összefogj a térség kézműves termelőivel?

Fontos volt a helyi termelők és értékek felkutatása, később a borbárunkban is ilyen termékeket szeretnénk kínálni. Ebben van lokálpatriotizmus és környezettudatosság is, mert ha nem szállítod ezeket a termékeket, akkor kisebb az ökológiai lábnyomuk. A kistermelők nehéz helyzetben vannak a COVID alatt, hiszen főleg a helyi eladásra építenek, de sokkal kevesebb most a vásárló. Ha ezzel segítem a fennmaradásukat, az nekem is jó, hiszen akkor később is tudok velük dolgozni. De a gourmet csomag számunkra is jó lehetőség, hiszen lehet, hogy pár palack bort kevésbé rendelne meg valaki, de ha van mellé egy kis sajt, sonka, kolbász is, akkor az így egyben már jobban felkelti az érdeklődését.

The_Vine (4)

A beszélgetés elején említetted, hogy apa lettél. Két új kezdet van előtted, milyen érzés ez?

Minden emberi számítás szerint élőhalottként kellene mozognom, de ez nem így van. Pedig közben a multi is megköveteli a maximális teljesítményt, de nem célom mást nyújtani. Várhatóan egy évtized még biztosan az autók világához köt majd, az autózás kicsit több mint 100 éves történetének legizgalmasabb epizódja zajlik most a zöld technológiára való átállással. Jó ebben részt venni, ezt kommunikálni egy olyan cég színeiben, amelyik az ügy élharcosa. Ez bennem teljesen együtt mozog azzal, hogy a borászatba is zöld megoldásokat vezetünk be. Ott most sok mindent egyedül viszek, zajlik a felújítás és közben a házunkat is építjük, ezek mellett igyekszem édesapaként is 100%-ot nyújtani. Valahogy mindebből nem az csúcsosodott ki, hogy elájulok és mindjárt végem van, hanem az, hogy életemben nem éreztem még ennyi teremtő energiát magamban.

Mindig inspirált, amikor teremtettem valamit, ami érték, de az a tudat, hogy ezt már a kisfiamnak is építem, megkettőzi az energiáimat. Munka után sietek haza, csodálom őt, egész nap el tudnám nézni, de ez összefér azzal, hogy miután elaludt, előveszem a munkát, vagy gourmet csomagot állítok össze. Az előbb említett zakuszkát például én főztem, családi recept alapján, hajnali négyig. Ezek a dolgok feltöltenek. Számomra is meglepő tud lenni, hogy mennyi mindent csináltam egy nap alatt, de még esténként is azon gondolkodom, hogy mit lehetne még. A szabadidős tevékenységek azok, amik mostanában háttérbe szorultak, nem voltam annyit búvárkodni, vitorlázni, evezni, kirándulni – de ha a kisfiam nagyobb lesz, akkor már őt is vinni fogom magammal. Balián a legfontosabb, inspirál, hogy látom a fejlődését, most kezd rám nézni és mosolyogni. De inspirál az is, hogy hamarosan palackba töltöm az őróla elnevezett késői szüretelésű borunkat és elültethetem az első saját telepítésű fajtámat. A borászat, ez az egész álom is a gyermekem. Azt gondolom, hogy úgy érdemes szülőnek lenni, ha az nem önfeláldozás: ha ezzel nem feladod az álmokat, hanem megéled azokat, és gyermeked által még teljesebb lesz az életed.

Ha kedvet kaptatok ellátogatni a Etyek-Budai Borvidékre, ne hagyjátok ki a The Vine HRVSTD for You borászatát (2091 Etyek, Vincellér utca). További információkért kövessétek Facebookon és Instagramon is. A  The Vine HRVSTD for You borászat borával támogatta Dr. Szabó-Tóth Kinga szociológussal való beszélgetésünk közvetlen és felhőtlen hangulatát. Hálásan köszönjük nekik!

Szerző: Nádasi Eszter

Videótár

SteveKadas